A legend�k k�d�b�l egy pillanatra el�nk tûnik lkarosz, �s a Tarentumb�l sz�rmaz� Arkh�tasz; az el�bbi viasszal k�sz�tett sz�rnyaival t�l k�zel mer�szkedett a Naphoz, az ut�bbi mechanikus rep�l� g�pezeteket szerkesztett a Kr. e. 400-as �vekben. A vakmer� �tt�r�k alkot� szellem�r�l sz�l Malmesburry, Roger Bacon, a jezsuita Galiano, Leonardo da Vinci, Bresmier �s a t�bbiek t�rt�nete. Itt r�szletesen a portug�l Bartolomeo Loren�o de Gusmão t�rt�net�r�l lesz sz�. � a Montgolfier testv�rek els� p�rizsi aerosztatikai k�s�rletei el�tt Coimbr�ban v�gzett ugyanilyen c�l� k�s�rleteket.

Most nem id�z�nk a t�bbi b�tor felfedez� t�rt�net�n�l, csup�n Bartolomeo Gusmão bemutat�s�ra szor�tkozunk, al�h�zva, hogy az �ltala k�sz�tett l�gballon miatt nyugodtan nevezhetj�k az "els�, forr� leveg�vel t�lt�tt, szf�rikus, mag�t�l felemelked� ballon feltal�l�j�nak". Mondhatn�nk �gy is, hogy term�sztes k�nnyeds�ggel kital�lt �s megval�s�tott egy eg�szen m�s elk�pzel�st, mint amib�l a Montgolfier testv�rek kiindultak l�gballonjaik elk�sz�t�s�n�l.

Egy V. J�nosnak c�mzett, keltez�s n�lk�li beadv�ny�ban, valamikor 1709 elej�n, Bartolomeo Gusmão besz�mol egy tal�lm�ny�r�l, amely egy "szerkezet arra, hogy a leveg�ben is ugyanolyan k�nnyeds�ggel haladhassunk, mint a f�ld�n vagy a vizeken, �gy a t�vols�gok ler�vid�lnek; amely t�bb alkalommal 200-n�l is t�bb m�rf�ldet megtett egyetlen nap leforg�sa alatt", �s k�ri, hogy a kir�ly adom�nyozzon neki egy "kiv�lts�gos levelet, amelyben ott szerepel a nevezett tal�lm�ny le�r�sa, hogy azt semmif�le szem�ly a k�rv�nyez� enged�lye n�lk�l ne haszn�lhassa". A tal�lm�ny le�r�s�t nem csatolta a beadv�nyhoz. A k�rt kiv�lts�got V. J�nos m�g ebben az �vben, 1709. �prilis 13-�n megadta, a tal�lm�ny h�r�t tov�bb�tott�k n�h�ny orsz�gba, ahol nagy nyilv�noss�got kapott.

A Wiennische Diarium (B�cs) Ausztri�ban ugyanebben az �vben, j�nius 1-j�n �s 4-�n adott h�rt a tal�lm�nyr�l �s egy rajz�t is k�z�lte, amely egy mad�rhoz hasonl� rep�l� szerkezetet �br�zolt. B�csben ugyanekkor Johann Sch�nwettern mûhely�ben is k�sz�lt egy rajz, amely szint�n bemutatta ugyanezt a metszetet.

A londoni Evening Post is kinyomtatta az �br�t �s r�szletes le�r�st tett k�zz� a december 20-i sz�mban, ahol a tal�lm�nyt l�ghaj�nak nevezte.

A mindenfel� k�zz�tett, "Bartolomeo de Gusmão mad�rk�ja" n�ven ismert rajz nem t�kr�zte h�ven a feltal�l� val�di tehets�g�t. Volt k�r�l�tte n�mi k�d�s�t�s, amit maga az alkot� is t�pl�lt. Egy bar�tja a szerz� r�gebbi feljegyz�seire hivatkozva �s a Gusmão �ltal szerkesztett "�sszefoglal� ki�ltv�ny mindazoknak, akik nem tudnak haj�zni l�gnemû anyagban" megjelen�se ut�n, 1709 m�jus�ban kiadott egy le�r�st a leveg�ben k�zleked� szerkezetr�l, amelyben azt "rep�l� g�pezetnek" nevezte, �s amely egy "h�romsz�g alap� g�la, kem�ny anyagokb�l megszerkesztve, �gymint v�kony vas- �s r�zlemezek, olyan szorosan egym�s mellett, hogy a magukban �rz�tt m�gneses tulajdons�got nem p�rologtathatj�k el. A g�l�hoz er�s k�telek egy fa�p�tm�nyt k�tnek, amelyben az utazni sz�nd�koz� szem�lyek �s t�rgyak tart�zkodnak. A g�pezet mûk�d�s�nek elve a m�gneses tulajdons�gokon alapszik." A feltal�l� k�s�rletek sorozat�t tal�lta ki annak bizony�t�s�ra, hogy a leveg� is m�gneses er�vel b�r, amely vonz n�h�ny dolgot, mik�nt a f�ld�n k�zismert m�gnes a vasat.

Ez az oka a szerz� szerint annak, hogy "a leveg� sok neh�z dolgot is fenntart, mint p�ld�ul a j�ges� j�gdarabk�i, a mennyk�, a h� vagy az es�v�z". Egy, 1868-ban, az Egyetemi K�nyvt�rban felfedezett, az el�z�h�z hasonl� eml�kiratra hivatkozva Augusto Filipe Simoes (1835�1884) k�sz�tett egy �rtelmez� v�zlatot a "csod�latos g�pezethez, amely �szik a leveg�ben", �s ez jelent�sen k�l�nb�zik a korabeli h�res Mad�rt�l. Akkoriban m�gis az ut�bbit ismert�k, 1709-es keltez�ssel megjelent egy karikat�ra: "Barca che naviga per l�aria seicento miglia per giorno inventata l'anno presente in Portogallo per transportar ogni Merce", amely nagyon n�pszerû volt It�li�ban �s nem sokkal k�s�bb Faria m�rki kiadatta Portug�li�ban is. A Gusmão h�bortjait �br�zol� k�pek lej�ratt�k �s nevets�gess� tett�k val�di �rdemeit, de megfelel� h�rnevet is szereztek neki. Megszerezte vel�k azt az �sszeget, amellyel m�r neki�llhatott egy �jabb, ez�ttal sikeres k�s�rletsorozatnak, az 1709. augusztusi balul siker�lt els� pr�b�lkoz�sok ut�n.

A sikertelen k�s�rletek k�z�l az els�t 1709. augusztus 7-�n, "�fels�ge, a Kir�lyi H�z �s k�l�nb�z� udvari szem�lyek k�zremûk�d�s�vel" v�gezt�k. Ezekr�l Salvador Antonio Ferreira a k�vetkez�k�ppen sz�mol be "Feljegyz�sek a Portug�li�ban t�rt�nt dolgokr�l" c. munk�j�ban: "Az eml�tett h�nap (1709. aug.) 7. napj�n Gusmã�n�l egy v�kony, f�b�l k�sz�lt f�lg�mb�t l�ttam, belsej�ben egy hatalmas pap�rg�mb volt, k�zep�ben valamif�le �g� anyaggal t�lt�tt t�gely �llt, amely a g�pet mintegy 20 arasszal felemelte; amint a tûz m�g jobban �gni kezdett, l�ngra kapott a pap�r, a fa f�lg�mb a padl�n maradt, nem emelkedett fel, a k�s�rlet teh�t nem siker�lt. �s amint az �g� g�mb a palota tetej�ig emelkedett, a Kir�lyi H�z k�t szolg�ja rohant be, hogy megel�zz�k a m�g nagyobb szerencs�tlens�get."

A k�vetkez� k�s�rlet Francisco Leitão Faria le�r�sai szerint a k�vetkez� napon zajlott: "az India H�z el�csarnok�ban �fels�ge, sok el�kel�s�g �s sok ember el�tt megjelent a feltal�l� egy g�mbbel, amely szel�den felemelkedett a H�z term�nek tetej�ig, majd ugyanezen m�don al�sz�llt; felemelte a t�zet, a t�zel�t �s maga is felemelkedett."

Ezekre a k�s�rletekre hivatkozott Conti kardin�lis, a k�s�bbi XIII. Ince p�pa, aki ekkor Portug�li�ban ApostoIi Nuncius volt, egy 1709. augusztus 16-�n kelt level�ben, melyet XI. Kelemen p�p�nak �rt: "Az a polg�r, ahogy m�r r�g�ta rebesgett�k, �p�tett egy rep�l� szerkezetet. A napokban k�tszer is k�s�rletet tett, hogy a Kir�ly jelenl�t�ben bemutassa ezeket a nagyon k�nnyû szf�rikus testeket; hajt�er�nek, �gy tûnik, �g� alkoholt haszn�l, ami els� alkalommal felgy�jtotta a szerkezetet �s nem is mozdult el a f�ldr�l; m�sodszorra azt�n felemeltetett n�h�ny testet, hogy ezzel a tal�lm�ny vesz�lytelens�g�t bizony�tsa, majd �j, nagyobb szerkezet �p�t�s�be fogott." Val�ban, Salvador Antonio Ferreira m�sodik jelent�s�ben �gy �r: "Okt�ber 3-�n, p�nteken Bartolomeo Loren�o atya �jabb bemutat�t tartott az India H�z tetej�n, amely f�nyesen siker�lt: elegend� magass�got �rt el �s nem zuhant a f�ldre."

K�ts�gnek teh�t helye nincs. "Volt Portug�li�ban egy ember, akinek j�val a Montgolfier testv�rek el�tt az a gondolata t�madt, hogy a leveg�ben utazik �s ezt v�ghez is vitte."

Amikor teh�t Bartolomeo Gusmão a leveg�ben tett utaz�st el�sz�r elk�pzelte, egy�ltal�n nem akart semmif�le g�zt vagy foly�kony anyagot alkalmazni, �gy gondolta, hogy csup�n a m�gness�g �s az elektromoss�g kombin�ci�j�ra van sz�ks�g. Csak k�s�bb kezdett forr� g�zzal t�lt�tt l�gballonnal foglalkozni. Ez vezetett v�g�l � 74 �vvel k�s�bb � a Montgolfier testv�rek els� ballonjaihoz. A ballonok k�zvetlen t�rt�nete Cavendish laborat�rium�ban kezd�d�tt, amikor felfedezte, hogy az �ghet� leveg�, a hidrog�n h�t �s f�lszer k�nnyebb, mint a l�gk�ri leveg�. K�s�rleteinek eredm�ny�t el�sz�r Black haszn�lta fel, amikor bemutatta, hogy k�sz�thet� olyan t�rgy, amely k�nnyebb a leveg�n�l. Thomas Thomson, aki a Glasgow-i Egyetem k�miaprofesszorak�nt Black ut�dja lett, �gy sz�mol be err�l:

"Kev�ssel Cavendish hidrog�nr�l sz�l� munk�j�nak publik�ci�ja ut�n, amelyben besz�mol ezen anyag k�l�nleges gravit�ci�j�r�l, dr. Black megh�vta n�h�ny bar�tj�t a h�z�ba, vacsor�ra, hogy bemutassa nekik, hogy a hidrog�n val�ban majdnem t�zszer k�nnyebb a leveg�n�l. BejeIentette, hogy van valami k�l�nlegess�g, amivel szeretn� megismertetni �ket. A megh�vottak k�z�tt volt dr. Hutton, Clarke de Elden �s George Clarke de Pennicuik. Mikor m�r mindannyian meg�rkeztek, Black �th�vta �ket egy m�sik helyis�gbe, ahol egy hidrog�nnel t�lt�tt marhah�lyag volt, zsin�ron. Mikor elengedte, azonnal emelkedni kezdett �s meg sem �llt a mennyezetig. A jelens�get egyszerûen meg lehetett magyar�zni Cavendish elm�let�vel, felt�telezve, hogy a v�kony, s�t�t zsin�rral megk�t�tt marhah�lyag b�rmilyen magasba felemelkedett volna, �gy azonban a tet�ig emelkedve ezt a poz�c��t tartotta, mintha h�zn� valami felfel�. A magyar�zat annyira term�szetesnek tûnt, hogy a jelenlev�k egyet�rtettek abban, hogy minden tov�bbi bizony�t�k k�vetel�se indokolatlan lenne, v�g�l a marhah�lyag leereszkedett a mennyezetr�l, ezzel is bizony�tva, hogy semmif�le zsin�r nem k�t�tte oda."

A Montgolfier testv�rek �ltal megval�s�tott aerosztatikai k�s�rletek megismer�s�hez n�zz�nk el�sz�r egy levelet, amelyet egy bar�tjuk 1784 elej�n �rt. Black �gy sz�molt be k�s�rleteikr�l: "Nem sz�m�tok semmif�le elismer�sre � �rja � a rep�l�sre alkalmas g�pezetek �s az ezekkel kapcsolatos k�s�rletek miatt. A hidrog�nnel t�lt�tt marhah�lyaggal elv�gzett k�s�rletem Cavendish felfedez�s�nek bizony�t�s�ra annyira k�zenfekv� volt, hogy ak�rki kital�lhatta volna, viszont sosem jutott volna eszembe �ri�si mesters�ges "h�lyagokat" k�sz�teni, amelyek neh�z testeket is k�pesek felemelni, vagy embereket is sz�ll�thatnak."

Az els� l�gballonos szabad rep�l�s a La Muette kast�ly kertj�ben t�rt�nt P�rizs mellett, 1783. november 21-�n. Pilãtre de Rozier, a term�szettudom�nyi m�zeum igazgat�ja �s Marqu�s de Arlande, egy fiatal katonatiszt emelkedett fel. Mintegy huszon�t percet t�lt�ttek a leveg�ben, majd szerencs�sen f�ldet �rtek Fontainebleau k�zel�ben. A k�s�rletet Joseph-Michel �s Jacques-�tienne Montgolfier ir�ny�t�s�val k�sz�tett�k el� �s hajtott�k v�gre.

A testv�rek 1782 v�g�n � 1793 elej�n �jabb hasonl� ballonokat k�sz�tettek. Eleinte �gy gondolt�k, hogy a felemelked�shez a speci�lis g�zok k�nnyûs�ge felt�tlen�l sz�ks�ges, teh�t �gy v�lt�k, hogy �ghet� leveg�t, vagy valamif�le ahhoz nagyon hasonl� g�zt kell haszn�lniuk. Csak az els� sikeres k�s�rletek sor�n vett�k �szre, hogy a felemelked�shez azonos mennyis�gû forr� leveg� is megfelel. Maga Montgolfier eml�ti k�s�bb ezt a megt�veszt� elk�pzel�st, amire annak idej�n hivatkozott. John Sinclair �gy eml�kszik egy besz�lget�s�kre, ami 1785-ben egy P�rizs �s London k�zti utaz�son zajlott: "Montgolfier mes�lte, hogy fiv�r�vel egy pap�r�zemet alap�tottak, de m�g mindig �l�nken foglalkoznak a k�mia megv�laszolatlan k�rd�seivel. M�r r�gebben foglalkoztatta �ket a leveg�be emelked�s �s az, hogy ezt �k v�gre tudn�k-e hajtani; eg�szen pontosan az�ta, hogy olvastak egy besz�mol�t dr. Black n�h�ny felfedez�s�r�l, amelyben bizonyos g�zok jellegzetes tulajdons�gaira ad magyar�zatot, t�bbek k�z�tt a s�lyukkal kapcsolatban".

A Montgolfier testv�rek La Muette-kerti k�s�rlet�t nem sokkal k�s�bb megism�telt�k, Jacques Charles fizikus k�t �s f�l �r�t t�lt�tt a leveg�ben m�sodmag�val; hidrog�nnel t�lt�tt ballonjukkal huszonh�t m�rf�ldet tettek meg. A Montgolfier testv�rek �jabb felsz�ll�st hajtottak v�gre, ez�ttal Versailles-ban, XVI. Lajos jelenl�t�ben. A felsz�ll�s sikeres volt, �gy azt�n maga a korm�ny javasolta, hogy a Francia Tudom�nyos Akad�mia nevezzen ki egy bizotts�got, amely az ilyen t�pus� k�s�rletekkel foglalkozik, a bizotts�gnak maga Lavoisier is tagja volt. Angli�ban III. Gy�rgy kir�ly �rt egy levelet a Kir�lyi T�rsas�g eln�k�nek, Sir Joseph Banksnek, k�rve, hogy szem�lyesen is t�mogassa az ilyen ir�ny� k�s�rleteket. 1784 augusztus�ban maga Guyton de Morveau, a k�mia ter�let�nek egyik legmeghat�roz�bb alakja korm�nyzott egy l�ghaj�t, amellyel 200 m�ter magasba emelkedett, hogy ott az atmoszf�ra h�m�rs�klet �s l�gnyom�sk�l�nbs�g hat�s�ra l�trej�v� r�tegz�d�s�t vizsg�lja.

Ek�zben j�nius 20-�n João Faustino atya besz�molt egy sikeres lisszaboni felsz�ll�sr�l, amely az Ajuda palota kertj�ben t�rt�nt �fels�ge �s az Udvar sz�ne el�tt. "Egy aerosztatikus masina nagyon d�szes, v�r�s �s k�k ragaszt�ssal, fekete �s feh�r zsin�rokkal nagy magass�gba emelkedett, majd nyolc perccel k�s�bb f�ldet �rt, �trep�lve a foly�t."

K�zben "ugyanazon napon, megk�zel�t�leg ugyanabban az �r�ban Buenos Aires v�ros�ban felemelkedett egy m�sik ezen ballonok k�z�l, amelyet M. Edwards angol �zletember szerkesztett, nagy magass�gokig emelkedett, majd kigyulladt �s le�gett, mindezt a leveg�ben t�ve; ez volt tal�n az elk�pzel�s els� �ldozata".

A Coimbr�ban is v�geztek felsz�ll�sokat, amelyekben volt valami k�l�nleges. Ezt bizony�tja az is, hogy az egyetem ter�let�n v�gezt�k �ket �s val�sz�nûleg aerosztatikus szerkezetet haszn�ltak, ahogy ez a k�vetkez� kijelent�sb�l k�vetkezik: "az oper�ci� nagy k�nnyeds�ggel ment v�gbe, borszesz n�lk�l". K�l�n kiemelt�k azt a t�nyt, hogy az eml�tett k�s�rletek egy terv r�sz�t k�pezt�k, amely nem egyszerû alkalmaz�sa volt a k�lf�ld�n � k�l�n�sen Franciaorsz�gban � haszn�lt technik�nak, hanem eg�szen �j anyagokat haszn�ltak, amelyeket maguk a felfedez�k pr�b�ltak ki, ezzel komoly el�nyre t�ve szert, ilyen volt p�ld�ul a rugalmas ragaszt� haszn�lata, egy olyan ragaszt��, amely "huszonn�gy �ra alatt megsz�rad" �s amelynek a "felfedez�se egyed�l�ll� jelent�s�gû". Ezen felfedez�k els� k�s�rletei gyorsan k�vett�k a m�r eml�tett p�rizsit, amelyet a Montgolfier testv�rek hajtottak v�gre a La Muette kast�ly kertj�ben. A k�s�rletekre a sz�ks�ges �sszeget a K�miai Laborat�rium sz�m�ra az Egyetemi Tan�cs biztos�totta, kifizet�s�t 1784-es �l�s�k�n szavazt�k meg.