szelekszarnyan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
Ltogatk
Induls: 2009-10-29
 
Partnerek
 
Hirdetsek
 
A replgpek fejldse

A replgpek fejldse
 



  
 

A repls utni vgyakozs

Taln a repls az egyik legrgibb vgya az emberisgnek, mely csak a mlt szzad vgn teljeslhetett. Biztosan llthatjuk, hogy a legrgibb ember is irigyen nzte a madarakat, hogy azok miknt szelik Fldnk hatalmas levegtengert. Azt viszont nem tudja senki, hogy ki, mikor s mivel prblt meg elszr replni. Valsznleg mindig lt olyan ember - vagy emberek-, aki hitt a repls megvalsthatsgban, s nem adta fel elhatrozst, de kzbeszlt - rgebben - a kor technikai fejlettsge, ami negatv eredmnyt hozhatott - hozott -.

A legrgibb emlk, amely ember replsvel foglalkozhatott az egy pecsthenger, s Etana mennybemenetelt rgzti. Ez kb. i.e. 2000 krli, s egy mondt rkt meg, ami arrl szl, hogy Etana miknt indul Anu isten szne el az gbe.

Legendk

A legismertebb legenda Daidalosz s Ikarosz trtnett mesli el. k Minosz krtai kirly fogsgban voltak, ahonnan az egyetlen szksi md a repls volt. Daidalosz ksztett madrtollakbl szrnyakat. Szks kzben Ikarosz tl kzel replt a Naphoz, s az megolvasztotta a tollakat sszetart viaszt. Ikarosz a tengerbe zuhant s meghalt. Daidalosz emiatt nem szllt fl tbbet.

A repls klnbz mdjait tbb valls knyveiben megtallhatjuk. Pl.: a Bibliban Krisztus egy felh htn szllt a mennybe. s Shun knai csszr volt kpes elszr arra, hogy repljn.

Kzpkori gondolatok a replsrl

A kzpkorban nagy mrtkben izgatta az embereket a repls gondolata, s gy vltk, hogy csak az kpes replni, aki termszetfltti kpessgekkel rendelkezik. Szerintk varzslk s boszorknyok - akik az rdggel cimborlnak- tudnak replni, ezrt a boszorknyldzsek idejn a nk be nem bizonytott jszakai replseirt hallbntets jrt. Ehhez elg volt egy rosszindulat szomszd, aki "beperelte" az rtatlan nt. Az esti seprnyeles utakat Heinrich Institoris s Jakob Sprenger jelentette meg Boszorknyok prlye cmmel. E knyv miatt hirtelen megntt a boszorknyperek szma, s a szegny asszonyok mglyn vgeztk.

Dr. Johannes Faust egy nmet varzsl szellemidzseivel s replsi ksrleteivel vlt hress. Az trtnete az idk sorn megvltozott.

Az els tallmnyok

Az els prblkozsok sorn a madarak replsi technikjt prbltk lemsolni. Ksbb - a fizika fejldsvel - kiderlt, hogy az ember ereje a replshez nem elg. Nem maradt ms, mint a gpek. Itt ismt gondok merltek fl, mivel megfelel motor nem llt rendelkezsre.

A feltallk a levegnl knnyebb szerkezetek fel fordultak. Az els sikeres eredmnyt a Montgolfier fivrek rtk el 1783-ban Franciaorszgban. Gyors fejldsnek indultak, ami eredmnyekpp nem meleg levegvel, hanem hidrognnel tltttk meg szerkezeteiket.

A legeredmnyesebb s leghasznlhatbb tallmnyterveket Leonardo da Vinci (1452-1519) ksztette. mr nem csak merev, hanem merev szrny szerkezetekre is gondolt. Tervezett egy pr ma is hasznlatos (replsben) dolgot, de maga sohasem prblkozott meg replni.

Sok szerencstlen ksrlet utn Sir George Cayley (1773-1857) ptett egy szerkezetet, amely mr felemelkedett a fldrl. Kt ember vontatta izomervel. bizonytotta be matematikai ton, hogy levegnl nehezebb szerkezetek is replhetnek. Megoldotta - papron ugyan - a meghajtst, de anyagi okok miatt ott maradt a terv ahol szletett.

Msnak nem sikerlt dlre jutni mg kb. 100 vig, vagyis a Wright fivrek replgpig.
 
 

Lghajk

A lghajzs elmletnek els feltteleit Evangelista Torricelli (1609-1647) olasz fizikus teremtette meg. Bebizonytotta, hogy a gzoknak van srsge s slya. Ezek utn a fejldst nem akadlyozta semmi. 1783. szept. 19-dikn emelkedett fel az els hlgballon, fedlzetn egy kakassal, egy brnnyal s egy kacsval. Az eredmnyes ksrleteket kveten divatba jtt - a jmdak krben - a lghajreptets, melynek a krnykbeli fldmvesek nem rltek. Az els lghajk "tltanyagt", a fstt s meleg levegt az id elrehaladtval egyre inkbb tvette a hidrogn. Az akkori kzvlemnyt megosztotta, hogy melyik vltozat jobb.

Napjainkban jra npszerv vlt a lghajzs. Bebizonyosodott, hogy a hlgballonok s a gzzal tlttt lghajk kzl a ballonok jobbak. A gzzal tlttt szerkezetek drgbbak s bonyolultabbak. Igaz az is, hogy a gylkony hidrognt mra flvltotta a sokkal biztonsgosabb hlium.

A 20. szzad elejn szlettek meg a kormnyozhat lghajk. A leghresebb lghajpt Ferdinand Graf von Zeppelin volt. A zeppelinek vza knny alumnium, melyre a borts kerlt. Ezen bell helyezkedtek el a gztartlyok. Kvl a kabinok s a motorok kaptak helyet, a magassgi s oldalkormnyok viszont a trzs htuljn. Elnyk az, hogy menetrend szerint kzlekedhetnek, mert nem nagyon befolysolja kzlekedsket az idjrs.

Ma mr nem hasznljuk ezeket a hatalmas jrmveket. Felvltottk ket a blimpek, amik hliummal tlttt kis lghajk. Tvtrsasgok, rgszek, krnyezetvdk s sokan msok hasznljk ket klnbz feladatokra.
 
 

Az els vllalkozk

A Lilienthal fivrek rjttek a felhajter, a lgellenlls s a repls szge kztti sszefggsre. Otto Lilienthal 1891 s 1897 kztt kzel 2000 felszllst hajtott vgre siklrepljvel. 1897-ben tallmnyval lezuhant s meghalt.

Az els motoros replst a Wright testvrek valstottk meg 1903. dec. 17-n. A szerkezet 12 msodpercet tlttt a levegben, s 53 mtert tett meg. A gpen mr alkalmaztak csrlapokat, azrt, hogy szablyozzk az oldalaz mozgsokat.
 
 

A repls elmaradhatatlan "eszkzei"

A felhajter trvnyszersgnek felfedezse Daniel Bernoulli (1700-1782) svjci fizikus nevhez fzdik. Ha valami gyorsabb ramlsra knyszerti a levegt vagy vizet, akkor a nyoms cskken, a szvhats pedig megn. Lassulsnl viszont a nyoms n. A replgpek szrnyt gy alaktottk ki, hogy a szvhats a szrny fltt jjjn ltre. A replgp szrnyn a felhajter viszont csak akkor jn ltre, ha a repl sebessge megfelel nagysg. Az idelis sebessg biztostsa a hajtm feladata. A mai sugrhajts gpek fel- s leszllskor nagy llsszgben replnek, ezrt fennll a veszlye annak, hogy a szrnyakrl levlik az ramls. Ennek kikszblsre orrsegdszrnyakat alkalmaznak, amelyek biztostjk a szrny krli leveg megfelel ramlst. A szrnyak kilplnl helyezkednek el a fkszrnyak, amik szintn termelnek felhajtert, gy a gp kisebb sebessggel kpes le- s felszllni. Az utazs sorn ezek hasznlata nem clszer, mert nvelik a lgellenllst. Ebbl az kvetkezik, hogy n a teljestmnyszksglet s az tid, s ezek mr rontjk a repls gazdasgossgt.

A replgpeket hrom tengely mentn lehet kormnyozni (fel-le, jobbra-balra, harnttengely mentn). Ezt a feladatot a magassgi- s oldalkormny, valamint a csrlap ltja el. Fordulkban a bedntshez a csrlapot hasznljk, mivel a tehetetlensgi er minden mozdthatt a gp farkhoz prselne. A nagy sebessg replket elltjk kls s bels csrlapokkal. A klsket kb. 480 km/h alatt hasznljk, a belsket e sebessgrtk fltt. A bels csrlapok hasznlatra azrt van szksg, mert amgy a bednts tl gyorsan llna el.

Hajtmvek

A dugattys motorok szerkezett nem ismertetnm, mivel nagyon hasonltanak a gpjrmvek meghajtsnl hasznltakra.

A sugrhajtm - ms nven a hlgsugaras replgpmotor - a 2. vilghbor leglnyegesebb tallmnya. Mkdsi elve nagyon hasonlt a raktkhoz. Amikor hirtelen kiterjed a gz, akkor egyenl nagysg erk hatnak a zrt tr falra. Ha ezt a gzt hagyjuk kiramlani egy nylson, akkor a nylssal szemkzti ert nem ellenslyozza semmi, gy a test elmozdul a kiraml gzzal ellenkez irnyba. A raktahajts elve a technikai fejlettsg miatt nem volt kivitelezhet.

A sugrhajtm szerkezete viszonylag egyszer. A hajtm elejn lp be a leveg, amit a centrifuglis kompresszorlaptok az gsterekbe prselnek be. Az gsterekbe folykony zemanyagot juttatnak. Indtskor a tzelanyagot villamos szikrval gyjtjk meg. Ksbb az gskamrk hmrsklete annyira megn, hogy nincs szksg villamos gyjtsra - az zemanyag "magtl" meggyullad. A felmelegedett leveg kitgul s kiramlik a hts nylson hatalmas sebessggel. Kiramlsa kzben meghajt egy turbint, amely a kompresszort mkdteti. Van olyan megolds hlgsugaras motor is, amelyben n. utngett alkalmaznak. Ezzel a hajtm teljestmnyt mg tudjk nvelni. Az utnget htrnya az, hogy a motor fogyasztst nagyon megnveli. A forg alkatrszek kb. 17 ezres fordulattal mkdnek, az gskamrk hmrsklete 1600-2000 C kztt van, teht rthet, hogy olyan acltvzetek kellenek elksztskhz, melyek magas hmrskleten is szilrdak. Teljestmnyk hatalmas, mivel tolerejk 5-10 ezer kg kztt mozog. Tovbbi elnyk, hogy a sugrhajts gpek ktszer gyorsabban s magasabbra replhetnek a lgcsavaros gpeknl. A dugattys motortl biztonsgosabb, mert kevesebb benne a mozg alkatrsz.

Ezeknek a szerkezeteknek az a htrnya, hogy borzaszt sokat fogyasztanak s iszony hangosak. A zaj cskkentse cljbl alaktottk ki a ktram gzturbins sugrhajtmveket. Az ezekbe vezetett leveg nem egy helyen ramlik. A leveg egyik rsze az gskamrba jut, a msik rsze az gskamrn kvl halad, s nem is melegszik fl tlsgosan, gy cskkenti a zajt ami akkor keletkezik, amikor a kiraml forr leveg beletkzik a kinti hideg levegbe.

A lgcsavaros s lkhajtsos motorok kzti rt tlti ki valamennyire a lgcsavaros gzturbina, amelyben egy kisebb sugrhajtm van, de ehhez egy lgcsavar van ktve. A motor sszes teljestmnye egyenl a lgcsavar s a gzsugr tolerejvel. Ezzel a varicival cskken az zemanyag fogyasztsa, de a teljestmny gy is meghaladja a dugattys motorok erejt.

Navigci

A replgpek rdisugrzssal kijellt lgifolyoskban kzlekednek. A piltk ezt a mszerek segtsgvel szlelik. Mostanban a VOR (Very High Frequency Omnidirectional Range) nev kszlk a legelterjedtebb. A mszerfalon lv mszer jelzi a megfelel irnyt, s leolvashat a legkisebb eltrs is.

A hossz tv utak alatt mr jobban elterjedtebb az INS (Intertial Navigation System) rendszer. A tehetetlensgi er segtsgvel mkdik, s a hromszoros giroszkp rendszer minden gyorstst egy elre beprogramozott ponthoz mr, gy kpes a gp fldrajzi helyzett megadni. A VOR rendszer fldi telepts, teht elkpzelhet, hogy az INS idvel kiszortja. Mr kezd elterjedni a GPS (Global Positioning System), ami ms nven mholdas navigcis rendszer.

A replket vzszintesen is el kell hatrolni egymstl. A keletrl nyugatra tart gpek 31000, 35000 s 39000 lb magasan replhetnek, a nyugatrl kelet fel menk 33000 s 37000 lb magasan.

Biztonsg

Ha valaki egy olyan tvolsgot, amit replvel szokott megtenni, autval tenn meg, a baleset veszlye 13-szorosra nne. Mr ismerjk azt a szerkezetet amely kikszbli az sszetkzs veszlyt. Jelzi a veszlyt, javaslatot tesz az elkerls mdjra, de van olyan is amelyik sszekthet a robotpiltval.

A bombamernyletek azok amik taln a legjobban veszlyeztetik a replst. Ha egy ilyen bejelents rkezik, akkor az ellenrz lista segtsgvel tnzik az egsz replt - Mert mi van ha nem trfa? -.

Helikopterek

Az a gondolat, hogy egy replgpet forgszrnyakkal emeljenek fl, valsznleg rgebbi mint a srknyrepl elve. A megvalsts ebben az esetben nehezebb volt, mint a merevszrny gpeknl, mivel a technika a 20. szzad elejre rte el azt a szintet, hogy a helikoptereknek eslyk legyen replni. A fejlesztseket elsegtette a - merevszrny replgpek replternl- kisebb terlet fel- s leszllplyk ignye.

Leonardo da Vinci 1475-ben felvzolta egy helikopter tervt, amely klnbz okok miatt papron maradt.

A kvetkez esemny a svjci Dufaux testvrek nevvel fgg ssze, akik 1905-ben kszlt gpn kt emelcsavar kapott helyet. Tervk nem vltotta be a hozz fztt remnyeket. 1900 s 1907 kztt a francia Cornu-nek sikerlt egy benzinmotoros, ktszrnyas helikoptert kszteni, ami 30 cm-es magassgba emelkedett.

A francia Brguet testvrek ptettk meg az els olyan helikoptert, amely emberrel 1,5m magasra emelkedett. Msodik gpk nem sikerlt, gy abbahagytk a ksrletezst.

Ezek a helikopterek nem voltak stabilak s kormnyozhatak, de a stabilitst bizonyos mrtkig biztostani tudtk a rotorok prgettys hatsval. 1910-ben s 1911-ben B.N. Jurjev orosz kutat ezekkel foglalkozott, s kifejtette, hogy a szerkezet egy emelcsavarbl - aminek a laptjai llthatak- s egy kormnycsavarbl ll - ez az emelcsavar nyomatkt egyenlti ki-.

Magyarorszgon a Petrczy, Krmn s Zurowetz ltal tervezett "PKZ-1" jel helikopter ktflekppen kszlt el. Az elsnl villanymotor, a msodiknl hrom benzinmotor hajtotta a kt ellenttesen forg rotort. Stabilizlst hrom drtktllel vgeztk a fldrl.

Az Egyeslt llamokban Perry 1920-ban ksztett tervei voltak letkpesek. Ebben a tervben a rotorlaptok llthatak a kormnyzs s a toler lltsa cljbl.

1920 s 1922 kztt a spanyol Pescara vgzett ksrleteket, melyek sorn a hajtm s a rotor kz kuplungot iktatott. Ennek clja, hogy a hajtm lellsakor kihasznlhassk a helikopter autorotcijt, s a gp veszly nlkl leszllhasson. Ezen a szerkezeten kt ellenttes forgs emelcsavar volt, amik egy tengelyen helyezkedtek el.

1923-24-ben Oehmichen francia mrnk ptett helikoptert, amivel 16m-es magassgon 14 perc alatt 1850m-t tett meg.

1924-ben a spanyol de la Cierva autogirjval (hordcsavaros repl) 12km-t replt.

1930-ig Isacco - spanyol -, Asbth - magyar -, d Ascanio - olasz - s Florine - belga - is ksztett helikoptereket.

A helikoptertechnikban nem az llthat rotortengelyes, hanem a rotorlaptok lltsval trtn kormnyzsi md honosodott meg.

Szintn 1930-ban a szovjet tervezk befejeztk az "EA-1" jel gp ptst. Kzpen helyezkedett el a csillagmotor s a ngyg emelcsavar, ell s htul pedig a kt kis kormnycsavar. Ezzel a szerkezettel Ceremuhin professzor 1932-ben 605m-re emelkedett.

1930 ta jobban figyelnek szerte a vilgon a helikopterek fel, amit az a dolog magyarz, hogy nvekv igny van a fel- s leszllshoz kis terletet hasznl gpekre.

A nmetorszgi Heinrich Focke tanulmnyozta eldei munkssgt, s arra az eredmnyre jutott, hogy az amerikai Berliner eredmnyeit alkalmazza replgpe elksztse kzben.
 
 

A helikopterre jellemzek a kvetkezk:
 
 

  1. A felhajtert s a forgatnyomatk kiegyenltst kt ellenttesen forg rotor biztostja.
  2. A kormnyzs a rotorlaptok llsszgnek vltoztatsval trtnik.
  3. A motor lellsa esetn a hajtmvet elvlasztjk a rotoroktl, hogy a gp autogiro elven mkdjn.

A megptett helikoptert egy 160LE-s csillagmotorral szereltk fel, a rotorokat pedig kardntengelyekkel hajtottk meg. A csillagmotort htlgcsavarral is felszereltk. Egy prbarepls sorn a pilta 400m magasan kikapcsolta a hajtmvet, s autorotcira llt t. Kt msodperc alatt siklreplsi helyzetbe lltotta gpt.
 
 

A helikopterek szerkezetben vgl kt elrendezs honosodott meg:
 
 

  1. Egy emelcsavar s egy kis forgatnyomatk-kiegyenlt csavar. (Ezt a vltozatot Igor Szikorszkij alkalmazta elszr eredmnyesen.)
  2. Kt ellenttes irnyba forg emelcsavar. (Jellemz a Kamov tpus helikopterekre, de nagyobb szllthelikopterekre is jellemz.)

1. bra CH-47 (kln tengelyen elhelyezked ellenttesen forg rotorokkal)

A helikopterek felhasznlsi terlete szles, gymint szllts, ments, szrazfldi clpontok elleni harc, tengeralattjrk elleni harc, mezgazdasgi munkk, stb.

A rotor

A rotor a helikopter legfontosabb szerkezeti eleme. Forgszrnynak azrt nevezik, mert a replshez szksges felhajter rajta keletkezik. Feladatt tekintve tbbet lt el, mint a merev szrny vagy a lgcsavar, mivel a vzszintes haladsi sebessget, a kormnyzst s a - mr emltett- felhajtert is megteremti.

A rotor nagyobb az azonos vonert termel lgcsavarnl, m fordulatszma sokkal kisebb.

A helikopterek rotorjai kt vagy tbblaptosak, a laptok keresztmetszete szrnyszelvny, hosszuk a helikopter slytl fgg. A kisebb gpek laptjai tmrek, s manyagbl kszlnek, a nagyobb gpek ezzel szemben ftartbl, bordkbl s bortsbl llnak.

A rotoragyhoz tartozik a bedntszerkezet, ami a forgsskot lltja be a kvnt irnyba. Az agy feladata mg a laptok llsszgnek vltoztatsa, s az, hogy a laptokon keletkez lgerket kiegyenltse.

Az ilyen szerkezet rotorokat sokig nem tudtk kellen biztonsgosra s lettartamra kszteni. Ez a problma az 1950-es vekben olddott meg, amikor elkezdtk a viszonylag olcs s zembiztos helikopterek sorozatgyrtst.

A rotor hatrozza meg a replsi sebessg nagysgt is. Ennek az rtke 200-250 km/h krli, s ez ramlsi okokra vezethet vissza. Merev szrny repls sorn a repls sebessge kb. egyenl a szrny krli ramlsi sebessggel. Forgszrny esetn az ramlsi sebessg a replsi s a forgsbl szrmaz kerleti sebessgbl tevdik ssze. E kt sszetev erteljesen korltozza a legnagyobb elrhet haladsi sebessget.

2. bra AH-64 (hagyomnyos elrendezs rotorral)

Kormnyzs
 
 

A helikopterek kormnyzsa eltr a hagyomnyos replgpektl, mivel a helikoptereken nem tallhatak meg a kormnyfelletek. E felletek szerept a rotor(ok) veszi(k) t.

Az irnytsra szolgl kezelszerveket a replgpekhez hasonlan ksztettk el, gy, hogy a botkormny magassgi- s csrkormnyzsra, a lbpedlok pedig oldalkormnyzsra szolglnak.

Elfordulsra legtbbszr csak vzszintes skban van szksg, amit gy lltanak el, hogy megbontjk a forgatnyomatk-egyenslyi llapotot. Ennek elidzse a laptok llsszgnek vltoztatsval trtnik.

3. bra Ka-50 (egy tengelyen lv ellenttes forgsirny rotorral)

Autogiro

Ezeken a repl eszkzkn a hzert egy lgcsavar lltja el a hajtm segtsgvel. A forgszrnyat a menetszl hozza nforgsba, ms nven autorotciba. Kormnyzsa a rotortengely megdntsvel trtnik, m helybl felszllsra nem volt kpes. Ezt a hinyossgot ksbb gy ptoltk, hogy a rotort indulsnl sszektttk a motorral. Ezutn a forgszrnyat a replsi fordulatszmnl nagyobb fordulatszmra gyorstottk, majd elvlasztottk a hajtmtl, s a vzszintes haladst biztost lgcsavart teljes fordulatra emeltk. Fgglegesen gy 6-10 mterre emelkedett, de a lgellenlls miatt visszasllyedt 1-2 mterre. Innen kezdhette meg egyenletes emelkedst.

A 2. vilghborban ezeket tengeralattjrkrl szerettk volna drtkteles vontatssal alkalmazni megfigyelsek cljra, mert mg a helikopterrendszer gyakorlati megvalstsa eltt az autogirknak nagy jelentsget tulajdontottak. de la Cierva - aki elszr foglalkozott az autogirval - jelents rdemeket szerzett magnak azzal is, hogy bevezette a csuklsan s rugalmasan gyazott rotort.
 
 

A replgpek szerkezete

A szaknyelv srknynak nevezi a replgp szerkezett. F rszei: a trzs - amely befogadja a szemlyzetet, a tzelanyag egy rszt vagy teljes mennyisgt-, a szrnyak, a vezrskok s a futm.

A trzs

ltalban a trzshz kapcsoljk a replgp tbbi rszt. Szerkezett a trzskeretek, a hosszmerevtk s a tehervisel borts alkotja.

A kis sebessg gpek trzst nem ramvonalaztk, mivel kis sebessgnl nincs nagy jelentsge a lgellenllsnak. Nagy sebessg replkn fontos a legkisebb ellenlls elrse, mert ellenkez esetben a teljestmnyt jelentsen nvelni kellene.

A trzset gy tervezik, hogy az megfeleljen a replgp rendeltetsnek.

Legtbbszr az orrban van a mszerek egy rsze, a szemlyzet a gp mells rszn, a teher pedig ezek mgtt.

A szrny

A repls sorn az egyik legfontosabb elem, mivel a felhajter rajta keletkezik. F jellemzi: formja, fesztvolsga, karcssga, profiljnak alakja.

A szrnyak ramls irnyba es mells pontjait sszekt egyenes a belpl, a hts a kilpl. A szrnyat lezr elem a trvg.

Kis sebessgtartomnyban kedvez az egyenes vagy trapz formj szrny, hang krli sebessgre viszont a htranyilazott vagy deltaszrny, ramlsi okok miatt.

Minl nagyobb a htranyilazsi szg, annl stabilabb s kormnyozhatbb a replgp a hang krli sebessgrtkeken. Ezek a szrnyak kis sebessgnl nem termelnek elg felhajtert, gy a repl fel- s leszllsebessgt jelentsen nvelni kell.

A karcssg nem mrhet, de kiszmolhat a fesztvolsg ngyzetnek s a szrnyfellet hnyadosaknt. Minl kisebb a karcssg, annl alkalmasabb a repl nagy sebessg elrsre.

A szrnyak fontos sajtossga a szrnyprofil, amit a bordk alakja hatroz meg. Ettl fgg a felhajter nagysga. Szerkezetket tekintve lehetnek ftartsak vagy dobozosak (monoblokkosak). A ftarts szrny vzszerkezetbl (ftartk, hosszmerevtk s bordk) s bortsbl ll. A dobozos szerkezet szrny bortsa vastagabb, s ez teszi lehetv, hogy merevtst egy doboz formj szerkezettel oldjk meg. A szrnyat hasznljk mg zemanyag trolsra is katonai gpeken.

A keletkez felhajter fgg mg a sebessgtl s a repls irnyhoz kpest bezrt szgtl, gy cskken sebessgnl megtarthat a felhajter a szrny llsszgnek vltoztatsval.

A replgpek a fel- s leszllsok sorn nagy llsszgn replnek, s ekkor fennll a veszlye annak, hogy levlik a szrnyakrl az ramls. Azrt, hogy ezt valamennyire ksleltetni tudjk s a szrny alakjt veltebb tegyk, orrsegdszrnyat, kitrthet orr-rszt s fkszrnyakat alkalmaznak. A levlsi jelensg ksleltetse gy trtnik, hogy az orrsegdszrnyakat a kvnt helyzetbe lltjk s a keletkez rsen traml leveg lefjja a szrnyon ltrejv kros rvnyeket.
 
 

Vezrskok
 
 

A vzszintes s fggleges vezrskokat sszefoglal nven farokfelleteknek is nevezzk. Ezek a szrnyakhoz hasonl kialaktsak, de csak kormnyfelletek tallhatak rajtuk.

A vzszintes vezrskok a trzs kt oldalra kerlnek, m vannak egyes nagy sebessg tpusok ahol ezek, a fggleges vezrsk kt oldalra gynevezett "T" elrendezs szerint kapnak helyet. Vadszgpeken a vzszintes vezrskok teljes egszben elfordthatak, s gy magassgi kormnyknt mkdnek. "Kacsa" elrendezsrl akkor beszlnk, ha a vzszintes vezrskok a szrny eltt helyezkednek el.

A fggleges vezrskot gyakran kell osztani szilrdsgi okokbl. Az jabb gpeken az ilyen osztott vezrsk a trzs hts rszn van, s nem felttlenl fgglegesen, mg rgebbi replgpeken a fggleges vezrskot a vzszintessel egytt kpeztk ki.

Ritkbban, de mg elfordul a "V" kialakts. Ennl a megoldsnl a vzszintes s fggleges vezrsk feladatt kt "V" alakban elhelyezked vezrskelem ltja el. A kt elem differencilkormnyokkal rendelkezik.
 
 

Futm
 
 

A legtbb replgp fotmve hrompontos (kt ffut s egy orrfut), behzhat s gumikerekes. A futkerekek elhelyezst s szmt a replgp szerkezete s rendeltetse hatrozza meg. A katonai replgpek egy rsze csnak- vagy ktlt kialakts. A csnak szerkezetre is szerelhetk kerekek, gy az is kpes fldre szllni.

A ffutk viselik el a terhels nagy rszt, az orrfut pedig inkbb csak kormnyzsra szolgl.

A tandemelrendezs klnbzik a hrompontostl, mivel a ffutk a trzsn egyms mgtt helyezkednek el, a gp tmasztsra pedig a szrnyvgeken lv futk szolglnak.

A nagy felszlltmeg replgpek futmve tbbpontos a kedvez tehermegoszts cljbl.

A futmveket ramvonalazott gondolba, vagy a trzsbe hzzk be, de ltezik olyan kivitel is, ahol a futm a hajtmgondolba kerl. Nhny kisebb sebessg replgp futi csak flig behzhatak, gy ezeket nem zrja fedl.
 
 

Hajtm-bepts
 
 

A tervezsnl nagy gondot jelent a sugrhajtm elhelyezse. Egy vagy kt kisebb sugrhajtmvet a trzsben is el lehet helyezni, de tbb s nagyobb hajtmnl ez a megolds nem hasznlhat. A szrnyba pts megint csak nem j, mert romlanak a szrny krli ramlsi tulajdonsgok. A trzsbe ptett hajtmvek leveg bemlnylsai a trzs kt oldaln, vagy annak aljn vannak.

A sugrhajts korszak elejn a hajtmveket a szrnytbe ptettk, de ez kedveztlennek bizonyult. Ezzel szemben bevlt az a megolds, hogy a hajtmveket a szrny alatti, lg hajtmgondolba helyezik. Ez egyszerbb, s nem befolysolja krosan az ramlsi jelensgeket.

Az emltett megoldsokon kvl a hajtm kerlhet a szrnykzprsz al, vagy a szrny fl (ez az elrendezs nagyon ritka).
 
 

A replgpek csoportostsa


 




Feldert replgpek

A replgpek katonai "plyafutsa" ppen a feldertssel kezddtt. A feldert replsek dnt fontossgak a katonai lpsek meghatrozshoz. A 2. vilghbor idejn alakult ki a tvolfelderts (hadszati) s a kzelfelderts (harcszati). A lgi felderts fnykpminsge mg mindig jobb, mint a legkorszerbb mholdas felvtelek, ezen kvl olcsbb is, s e kt ok magyarzhatja, hogy a replgpes felderts mirt nem vesztett jelentsgbl. Az sszegyjttt adatok rtke - a pontossgon s rszletessgen kvl- attl is fgg, hogy az informcit gyjt replgp helyzete milyen pontossggal ismert. Ezrt az ilyen replgpeket rendkvl pontos navigcis mszerekkel szerelik fel, s olyan szmtgpekkel, amelyek kiszmtjk a begyjttt adatok pillanatnyi helyzett. A felvteleket a lthat fny s az infravrs tartomnyban ksztik. Az utbbi segtsgvel jszaka is kszthetnk felvteleket. A 4-9 lencsvel elltott sokobjektves kszlkek egyidejleg ksztenek ms-ms sznre rzkeny filmre kpeket, amelyek sszevetsbl kiderlhet, hogy mit rejt az lczs. A feldertend terlet fltti trepls veszlynek nvekedse miatt alkalmaznak olyan fnykpezgpeket, amelyek oldalirnyban 170 km-rl kpesek rtkelhet fnykpeket kszteni. Az elektronoptikai mszerek meg tudjk klnbztetni a 2-20 C hmrsklet trgyakat.

Feldertsre feldertkontnerrel felszerelt vadszgpek is hasznlhatak.

A felderts egy klnleges formja az, amikor nem replnek a clorszg terlete fl, hanem nagy hatsugar berendezseket alkalmaznak. Ezzel a mdszerrel nem a fldfelsznt, hanem inkbb a lgteret figyelik.

A feldert replgpek jellemz berendezsei:

  • nagy pontossg fnykpezgpek, nagy felbontkpessg objektvekkel,
  • szterefelvtelek ksztsre alkalmas fnykpezgpek,
  • villanfnyek, vilgtbombk nagy terletek megvilgtsra,
  • infravrs fnykpezgpek,
  • elektromos kptjtsz,
  • televzis kamerk,
  • rdiloktorok, azrt, hogy idjrstl fggetlenl is lehessen feldertst vgezni.

4. bra E-2C Hawkeye

Vadszreplgpek

A vadszreplgpeket manapsg olyan sok feladatra hasznljuk, hogy a vadsz elnevezs nem annyira jellemz ezekre a gpekre. Bevethetek bombzsra, feldertsre s fldi clok tmadsra is. Ha szorosan a vadszreplgp elnevezsnl maradunk, akkor gy hatrozhatjuk meg, hogy feladata a lgiflny kivvsa. Ebbl kvetkezik, hogy fegyverzetk s mszerezettsgk szles skln mozog, s az ruk jcskn 20 milli dollr fltt van.

Ezeken a gpeken a pilta kpessgei csupn msodlagosak a mszaki lehetsgekkel szemben. A mai piltk kzl csak nhnyan tapasztalhattk, hogy milyen is a lgiharc. A klnbz katonai gyakorlatokon szoktak ilyeneket imitlni, de ezek a lgi kzdelmek eltrnek a valsgtl. Hiba csak hasonltanak, mgis bebizonyosodott, hogy az eredmnyt dnten befolysoljk a fedlzeti hardware-k.

A vadszreplgpek manverez kpessge igen j, s ezt a toler- slyer jellemzi. Minl nagyobb ez a viszonyszm, annl jobban manverezik a gp.

Egy fontos kvetelmny mg, hogy az elfog replgp sebessge s manverez kpessge fllmlja a clrepl tulajdonsgait.

Sebessgk a hangsebessg akr hromszorost is elrheti, bevetsk brmikor elvgezhet s fegyverei kztt klnbz hattvolsg raktk is elhelyezhetek egyidejleg. E replgpek zemeltethetk tbori repltrrl, s gy vannak tervezve rendszereik, hogy zemanyag mellett ne ignyeljenek sr mszaki ellenrzst.

A hajfedlzeti zemeltetsre kifejlesztett replgpeken sokfle eltr szerkezeti megolds fellelhet. Ezek a "trkkk" kz a kvetkezk tartoznak: a flszrnyak egy rsze felhajthat, a replgpek htuljn egy kamp van a biztonsgos megllshoz s a futmvk robosztusabb - a nagyobb ignybevtelek kibrsra-.

A vadszreplgpeket felszereltk katapultlssel, amely feladata a szemlyzet mentse vszhelyzetben. A katapultls folyamata automatikusan zajlik a beprogramozott szisztma szerint. A pilta indtja el a katapultlst - kzzel - parancsra vagy sajt elhatrozsbl.

Egy vadszgp fegyverzete ltalnosan:

  • fedlzeti gpgyk,
  • irnytott leveg-leveg raktk,
  • nem irnytott raktk,
  • klnbz bombk,
  • az emltett fegyverek mkdtetshez szksges berendezsek.

5. bra F-16 Fighting Falcon

Bombz replgpek

Feladatuk az ellensg objektumainak megsemmistse. A bombz replgpek csoportostsa felszlltmeg s hatsugr alapjn trtnik. A knny bombzk kz a vadszbombzk, a kzepes kategriba a 100t-nl kisebb felszlltmeg s 1000-5500 km hatsugar, mg a nehzbombzk csoportjba a maximum 220t felszlltmeg s 5500 km-nl nagyobb hatsugar replgpek tartoznak.

E replk fegyverzete atomtltet raktkbl, robotreplgpekbl s lgibombkbl ll. A nehzbombzk kzl csak az amerikai B-1B s az orosz Blackjack ri el a szuperszonikus sebessget.

A bombzkra jellemz, hogy lgi utntltsre alkalmasak, s a trzsben a fegyverzet hordozsra egy tr van kialaktva. Ebben a bombatrben egy forgtr van, ami elsegti a robotreplgpek s raktk indtst. jabban a fegyverzet egy rszt a szrny s a trzs alatt fggesztik fel.

A bombavetsnek az albbi hrom mdozata lehetsges:

  • vzszintes replsbl; amikor a clzs s a bomba kioldsa - a replgp cscsmagassgig- tetszs szerinti magassgban trtnik.
  • zuhansbl; a lehet legnagyobb tallati pontossg mdszer, amikor a bomba kioldsa a replgp zuhansba vitele utn trtnik.
  • emelkedsbl; ez a bombzsi md ad lehetsget a clok kis magassg megkzeltsre.

6. bra B-52 (nehzbombz)

Szllt replgpek

Az elmlt vtizedek katonai esemnyei bebizonytottk, hogy az utnptls elmaradsa negatv eredmnyt okoz. Hogy ezeket az eredmnyeket elkerljk, szllt replgpek tervezsbe fogtak. Ezeket a replgpeket is hrom kategriba sorolhatjuk:

  • knny szlltgpek; 3-5t teherbr kpessgek,
  • kzepes szlltgpek; 15-20t -| | -,
  • nehz szlltgpek; 20t fltti -| | - (a 30-40t teherbrs replgpeket ris szlltgpeknek is nevezzk).

A lgi szlltsnak kt felttele van. Az egyik szerint a szlltand eszkzknek alkalmasnak kell lennie erre a feladatra, msfell pedig olyan replgpek kellenek, melyekkel a terhet bizonyos magassgbl ki lehet dobni, s tbori repltrrl zemeltethetk.

A knny s kzepes szllt gpek utasszlltkbl szletnek oly mdon, hogy az lseket eltvoltjk, s rakodst segt eszkzket szerelnek fel.

A nehz teherbrs gpek kln e clra kszlnek. Jellemzik, hogy nagy bels terk van s a rakods megknnytsre gpestettek - rakodrmpa, csrlk, grgk, esetleg felhajthat orr-rsz-.
 
 

Lgi utntlt replgpek

Ltrehozsukhoz az adta az sztnzst, hogy megjelentek a sugrhajtmvek, s a nagy fogyasztsuk miatt a bombzknak le, majd ismt fl kellett szllniuk. Volt mg egy ok, ami azzal magyarzhat, hogy megjelentek az atomfegyverek. Az atomfegyverek megkveteltk a repls biztonsgossgt, s ezrt az ezeket szllt replgpek szinte res zemanyagtartllyal szlltak fl, tankolsra pedig csak a levegben maradt lehetsg.

Manapsg kt utntltsi eljrst hasznlnak. A merev - teleszkpos - csves mdszert nagy mret gpek tltsre, mg a hajlkony csvest kis mret gpek tankolsnl alkalmazzk.

A tartlygpeket katonai szlltgpekbl, vagy polgri utasszllt replkbl ptik t. A leend tartlygpben nagy mret tzelanyag tartlyokat, s - az zemanyag szlltst segt- szivattykat helyeznek el.

A merev tltcsves folyamat nagyobb tltteljestmny, mint a hajlkony csves.

7. bra Vadszrepl hajlkony tltcsves tankolsa

Gyakorl-oktat replgpek

Ezek a replgpek a piltk oktatsra szolglnak. Mszerezettsgk megegyezik azzal a replgpvel, amelyre a piltt kikpzik.

Harci replgpeknl az oktats alatt hasznljk az alaptpustl kiss eltr ktlses vltozatot is

A fegyverzettel rendelkez replgpek bevetsekre is kldhetek.

Jellemzik, hogy csak ktlses kivitelben kszlnek. Az lsek egyms mgtt helyezkednek el, s a repl mindkt helyrl egyformn vezethet.
 

Klnleges replgpek


 


Helybl, vagy rvid nekifutssal felszll, s fgglegesen leszll replgpek

Az 50-es vekben nyilvnvalv vlt repltr problma korltozta a szrazfldi csapatokat tmogat replgpek telepthetsgt. A hagyomnyos replgpek klnleges betontpus s rendkvl nagy repltereket ignyeltek, amelyek hbor esetn az ellensg els szm clpontjai. A replgpek nagy htrnya mg, hogy mkdtetsket a frontvonalhoz kzel kell megoldani, ami gyakorlatilag lehetetlen.

Felvetdik a krds, hogy akkor mirt nem hasznlnak helikoptereket? Helikoptereket azrt nem lehet bevetni, mert sebessgk s manverez kpessgk messze elmarad a sugrhajts gpek tulajdonsgaitl.

E dnt okok vezettek a kis teret ignyl gpek megalkotshoz.

A ksrletek lgcsavaros s sugrhajts vltozatokkal is zajlottak. A lgcsavaros tpusokon vgzett prblkozsokat abbahagytk, mert ezek feladatai helikopterekkel is elvgezhetk.

A problmt az emeler ltrehozsa jelentette, mert ennek az ernek nagyobbnak kell lennie a tmegernl. Legfontosabb kvetelmny a hajtmvekkel szemben, hogy a toler- tmeg viszony minl nagyobb legyen. A hajtm problmjn kvl a kormnyzs megoldsa volt a kvetkez feladat, mivel a kormnyfelletek hatstalanok a klnleges replsi zemmdokban (fel- s leszlls). Megoldsnak a sugrkormnyok (kis mret hajtmvek, kis fvcsvek) grkeztek.

A kvetkez gond a kiraml gzsugr s a talaj klcsnhatsbl addott. A replgp csak szilrd, sima s jl elksztett helyrl zemeltethet, mert az esetleg felrepl kvek - a hajtmbl kijut gz miatt - krt tehetnek a gpben.

A mr emltett klnleges replsi zemmdokba - a fel - s leszllson kvl- a fggleges emelkeds s sllyeds, a lebegs, a fggleges replsrl vzszintesre val ttrs, illetve ennek fordtottja tartozik.

Legbonyolultabbak az ttrsi zemmdok. A fgglegesrl vzszintesre val ttrs gy trtnik, hogy egy biztonsgos magassg elrse utn indtjk a menethajtmvet. gy gyorstjk fel a gpet ferde emelked plyn arra a sebessgre, amelyen a felhajter kell mrtk, s a kormnyfelletek is mkdnek. A vzszintes replsrl trtn visszatrs ennek a szablyos fordtottja.

A szolglatba lltott kt ilyen klnleges tpus az angol Harrier - tpusvltozataival - s a szovjet Jak-36. A Harrier-ben egy f hajtm van, amire felszereltek egy toler irnyvlt szerkezetet.

A Jak-36 hajtmvt is ellttk toler irnyvlt szerkezettel, de benne helyet kapott mg egy emel hajtm is. E kt replgpet a SVTOL ( Short or Vertical Take Off Landing ) kategriba soroljk.

8. bra V-22 Osprey

Lopakod replgpek

Egy rdekes fejlesztsi irnyzatrl van sz, melynek az a clja, hogy a replgpet rdiloktorokkal nehezen vagy egyltaln ne lehessen szlelni. A replgp feladata jelentsen knnyebb lenne, mert nem kellene szmolnia a lgvdelem tzvel.

A lopakod replgpek megalkotsval az Egyeslt llamok rgta prblkozik, m nem is hiba - lsd B-1B, B-2A s F-117A replgpek-.

Ezek a replgpek klns elrendezsek, azrt, hogy minl kevesebb rdihullmot verjenek vissza. Az aerodinamikai elrendezsen kvl szerkezetk klnleges anyagokat tartalmaz s specilis radarhullm elnyel rteggel vannak bevonva. Ezek alkalmazsa a repls szempontjbl nem ppen kedvez. A szerkezeti anyagok szilrdsguk miatt, a bevonat pedig nveli a repl tmegt.

Ezeknek a replgpeknek a megptse nehz s kltsges feladat (pl.: a B-2A bombz ra 2 millird dollr), s a fejld loktorok miatt szlelhetbbek lesznek, gy nem biztos, hogy megrik az rukat.

9. bra B-2A

Ksrleti replgpek

A ksrleti replgpeket kizrlag aerodinamikai kutatsokra hasznljk. Ezeket tpusjelzsk is megklnbzteti az "X" betvel. Ha az "X" jelzs magban ll, akkor a gpet nem sznjk sorozatgyrtsra. Mindegyikkn megtallhat egy jelentsen j aerodinamikai megolds.

Legksbb a kvetkez ezred els vtizedben megtrtnik a vadszreplgpek levltsa, s az j gpeknek alkalmasnak kell lennie az akr hangsebessg fltti lgi harcra is. Ez megkveteli a lehet legnagyobb manverez kpessget, ezrt a jvbeli replgpeken alkalmazni fogjk az elmlt 25-30 v jtsait - gymint hossz lettartam, gazdasgos hajtmvek, korszer fedlzeti mszerek s knny, nagy szilrdsg szerkezeti elemek-.
 
 

A repls jvje


 


A replgpek fejlesztse napjainkban kt irnyban halad. Az egyik irny arra trekszik, hogy minl kisebb fel- s leszllsi thosszat ignyeljen a gp, mg a msik vonal a legnagyobb elrhet sebessget tzte ki clul.

Az utazsi sebessg nvelsre azrt van szksg, hogy az utasok a lehet legkevesebb idvesztesggel rjk el cljukat. A mostani leggyorsabb utasszllt gp - a Concorde- 2 Ma sebessggel szguld menetrend szerint. (A Mach-szmot Ernst Mach (1838-1916) vizsglta elszr, s meghatrozta, mint egy test haladsi- s a hang terjedsi sebessge kztti viszonyt.)

A mrnkk mr terveznek egy kzel 1000 ft befogad replgpet, aminek haszna abban rejlene, hogy ne legyenek olyan zsfoltak a lgifolyosk. Htrnya az, hogy a reptereken a be- s kiszlls sok idt vesz ignybe, s ez az utasok trelmre nincs j hatssal.

Az zemanyagok fejlesztsben a hidrognt tartjk a legoptimlisabbnak, de anyagi okok miatt nem tudnak vele foglalkozni.

A mai kor legmodernebb replgpeiben joy-stick-kel kormnyoznak, s repls eltt szinte mindent beprogramoznak. A pilta feladata itt csupn annyi, hogy ellenrizze az automatikusan lejtszd folyamatokat, de mindig kszen ll egy felmerl vszhelyzet megoldsra.

Elkpzelsek egyike szerint a jvben repl raktkkal utaznnak emberek, kontinensek kztt. Azrt raktkkal, hogy a menetid csak percekben mrhet legyen, s azrt kontinensek kztt, mert amgy a repls vesztesges lenne. Sebessge megkzelten az els kozmikus sebessget (kb. 7,9 km/s), replsi magassga pedig 100 km fltt lenne. Fggleges fel- s leszllsa kztt ballisztikus plyn mozogna.

Elkpzelhet, hogy hasznlatba lltjk a torl-sugrhajtmvet (aminek nincs mozg alkatrsze, mert a leveg sajt magt srti ssze- kell sebessgnl). Jelenleg arra trekednek, hogy a hardware-k segtsgvel a piltt megszabadtsk szinte minden problmtl. Az sem elkpzelhetetlen, hogy pilta sem kell majd, mert a szmtgp mindent el fog vgezni a pilta helyett.

 
Hirdetsek
 

Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG